Munkatársak
A Bonus Pastor Alapítvány munkatársait és önkénteseit egyazon cél vezérli: újra meg újra megtapasztalni azt a változást, ami megtörténik egy szenvedélybeteg életében, amikor segítségért fordul hozzánk. Ezt a változást, ennek a lehetőségét tartjuk szem előtt mindennapi munkavégzésünkben, ki-ki a maga szakterületén.
Feleségemmel együtt a kezdetektől a Református Mentő Misszió szolgálatában dolgoztunk, és ezt mindig kiváltságként éltük meg. Amikor megalapítottuk a Missziót (1993) és útjára indítottuk a Bonus Pastor Alapítványt (1996), magam sem gondoltam, hogy ez a szolgálat és a Terápiás Otthon létrejötte (2005) és működése ilyen gyönyörű történetté növi ki magát. Sok függőségben szenvedő barátunk lélegzetelállító felépülésének lehettünk tanúi az évek során – ez nagy megtiszteltetés számomra és nagyobb nyereséget jelent minden elméleti kutatásomnál.
Hiszem, hogy nem véletlen, hogy 20 évnyi, a pénzügy világában eltöltött munka után belecseppentem egy szociális irányultságú, a társadalom által kirekesztettek felé szolgáló alapítvány munkaközösségébe. Minél mélyebben látok bele az Alapítvány életébe, annál inkább Isten csodájának tartom, hogy ilyen hosszú idő óta működik sokak testi és lelki gyógyulására. Örülök, hogy munkatársként én és is hozzájárulhatok ehhez.
Szociális munkásként dolgozom az Alapítványnál 2000 óta, és 2014-től az ózdi Terápiás Otthont vezetem. Örülök, hogy olyan munkát végezhetek, amit szeretek, örülök munkatársaimnak és minden szenvedélybetegnek, aki próbálgatja a szabadulás útját. Miközben a változást segítem, én magam is változom, és ezért rendkívül hálás vagyok.
Mintegy két évtizede (1996 óta) dolgozom az Alapítványnál: kezdetben irodavezetőként, programszervezőként, amolyan „mindenesként” tevékenykedtem. Jelenleg személyzeti képzési és fejlesztési-, és prevenciós programkoordinátorként dolgozom, valamint egyéni tanácsadást is nyújtok. Együtt keresem a már megtalált utat azokkal, akik ezt megengedik nekem, kölcsönösen alakítva egymást, azzal a vággyal, hogy Isten képére formálódjunk.
A szenvedélybeteg-misszióval a kezdetektől kapcsolatban voltam, hiszen Székelyudvarhelyen éltem, amikor az ottani támogató csoport elindult. Emlékszem, egy alkalommal a járdán beszélgettem egy nővel. Ő viszont hirtelen átment az út túlsó oldalára és átölelt egy részeg asszonyt, majd megpróbált beszélgetni vele. Ez a kép és az azóta eltelt jó két évtized alatt látott sok szabadulni vágyó és ugyancsak sok szabadult szenvedélybeteg, akikkel találkozhattam, mindig megérintettek.
Találkozás, kapcsolat, bizalom, esély, változás… ezek a kulcsszavak határozzák meg számomra a Bonus Pastor Alapítványt és az itt végzett munkámat. 1998 óta pszichológusként dolgozom itt, előbb a kolozsvári, majd a székelyudvarhelyi tanácsadási irodákban. Az ambuláns programok (személyes tanácsadás) mellett részt veszek az Alapítvány éves programjaiban is: rövid terápiás programokon, utógondozási programokon, prevenciós munkában.
Eredetileg kémia-fizika tanári szakot végeztem, de miután férjem mellett már jó néhány éve részt vettem a szenvedélybetegekkel való munkában, beiratkoztam a szociális munkás szakra, hogy “átszakosodjam” arra a területre, amiben amúgy is tevékenykedtem. Jelenleg a magyarózdi Terápiás Otthon munkatársaként dolgozom és megtiszteltetésnek érzem, hogy néhány hónapig elkísérhetek egy-egy embert a változásért folytatott küzdelmében.
2005 novemberétől végzem a Bonus Pastor Alapítvány könyvelését, illetve különböző pénzügyi és adminisztratív feladatokat látok el. Szívesen dolgozom olyan szervezetnél, ahol a hangsúly nem a profitszerzésen, hanem az emberi értékeken, kapcsolatokon és az Istennel való közösségen van.
Hivatalosan 2011 júliusától dolgozom a Bonus Pastor Alapítványnál, de már 1998 óta önkénteskedtem a nyári táborok szervezésében. 1996-ban végeztem el a pszichopedagógiát, majd később a pszichodráma területen specializálódtam, jelenleg pszichológusként dolgozom a Terápiás Otthonban. Kiváltságnak tartom és nagyon büszke vagyok, hogy része lehetek ennek a szolgálatnak.
2009 szeptemberében, kilenc hónapnyi terápia után szabadult szenvedélybetegként hagytam el a magyarózdi Terápiás Otthont. Nagy hálával a szívemben indultam útnak, egy olyan helyről, ahol Isten jelenléte majdnem minden pillanatban kézzel fogható volt. Hazatérésem után megalakítottuk a sepsiszentgyörgyi támogató csoportot, melynek azóta is aktív tagja vagyok, majd elvégeztem egy intenzív lelkigondozói képzést, ami nagyon sokat segít a jelenlegi munkám során. Isten ajándékának tekintek minden napot, és azt is, hogy családomat visszakaptam.
Nagy örömmel vállaltam el a felkérést, hogy a Bonus Pastor Alapítvány lelkész-munkatársa legyek, hiszen régóta csodálom azt a munkát, amit Isten végez a munkatársak felhasználásával. 2013 júniusa óta kóstolgatom és tapasztalom azt, hogy az, ami kívülről szépnek tűnik, az sok ember megfeszített munkájának, de főleg Istennel való kapcsolatának a jutalma. Ezt szeretném én is gyümölcsöztetni itteni munkámban, ugyanakkor épülni a munkatársak és a minket megkeresők hitéből, élettapasztalatából.
Az emberi sorsok, küzdelmek mindig érdekeltek, szerettem volna valahogyan “vadócba rózsát oltani, hogy szebb legyen a föld”. Hét évvel ezelőtt önkéntesként találkoztam a Bonus Pastor Alapítvány szolgálatával, és 2017-től dolgozom hivatalosan szociális munkásként az Alapítvány éves programjaiban: a rövid távú terápiás- és utógondozói programokban, a támogató csoportban és a prevenciós munkában.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem francia-magyar szakának elvégzése után a Kis Tükör református családi lapnál dolgoztam 2009-es megszűnéséig. Újságíróként, lapszerkesztőként már megalakulásától kezdve rendszeresen tudósítottam a Bonus Pastor Alapítvány tevékenységeiről, és ilyenként részese lehettem harcaiknak, örömeiknek. Hat évi gyereknevelési szabadság után megtiszteltetés számomra az, hogy irodavezetőként az Alapítvány munkaközösségéhez tartozhatom.
Szociális munkás és mentálhigiénés szakember vagyok. 2021 januárjától dolgozom a Bonus Pastor Alapítványnál, elsősorban a magyarózdi Terápiás Otthonban. Évek óta követem ezt a missziós munkát, és igazi kiváltság számomra, hogy mostmár munkatársként is részt vehetek az Alapítvány életében. Úgy érzem, hogy hazaérkeztem. Rájöttem, hogy a függő betegekkel csak addig nehéz dolgozni, ameddig nem szembesülök a saját függőségeimmel. Ez a munka erre adott lehetőséget, és ezért hálás a szívem.
A pénzügyi osztályon dolgozom és segítem az adminisztrációs személyzet munkáját. Megtiszteltetés számomra a Bonus Pastor Alapítványnál dolgozni. Minden nap értékes itt, sokat tanulok.
Önkéntes munkatársként kezdtem a Bonus Pastor munkaközösségében. Jelenleg prevenciós munkatársként tevékenykedem. Mivel diszfunkcionális családból származom és a szenvedélybetegség jelen volt az életemben, ezért az alapítványnál végzett munkámat hivatásnak tartom. Jelenleg prevenciós programokat tartok fiataloknak és a támogató csoport egyik vezetőjeként vagyok jelen.
2019-ben kezdtem önkénteskedni az Alapítványnál. 2023-ban, egy januári reggelen felhívott egy munkatárs és barátságosan rám kérdezett, hogy szeretnék-e a dolgozni a terápiás otthonban. Azóta meggyőződéssel mondom, hogy nem csak egy véletlen egybeesés, hogy ebben a csapatban munkát és szerepet kaptam.
2022-ben voltam a Terápiás Otthon lakója és az azóta megváltozott életemmel törekszem példát mutatni az otthon lakóközösségének. Munkatársként az Otthon körüli munkálatok tartoznak a feladatkörömbe, valamint a karbantartásokért és a különféle beszerzésekért vagyok felelős. A munkatársakkal és a lakókkal való találkozásaim során feltöltődöm, ebből kifolyólag munkámat örömmel és felelősségtudattal végzem.
