Erasmus + – Life for Youth – Tesztelés

Life for Youth
2022-3-RO01-KA210-YOU-000098044

A kézikönyv tesztelése

Összegző

Az Erasmus+ Life for Youth projektben résztvevő két partnerszervezet közös curriculumot hozott létre, amely segítséget nyújthat a drogprevenciót végző szervezeteknek és a függő fiatalokkal dolgozó segítő szakembereknek a prevenciós munkában. „A szerhasználat megelőzése a fiataloknál a Portage-módszerrel és életvezetési technikákkal” címet viselő kézikönyv – amint a címe is utal rá – két részből áll: a Bonus Pastor Alapítvány az életvezetési és önismereti technikákat, a MRE KIMM pedig a Portage módszer prevencióra alkalmazott gyakorlatát ismerteti benne.

A kézikönyv összeállításában fontos szempont volt a gyakorlatiasság, azaz hogy konkrét ismereteket és módszertani útmutatást nyújtson közérthető módon.  Ezért többrendű tesztelésnek lett alávetve.

A Bonus Pastor és a MRE  KIMM drogprevenciós programok keretében térképezték fel az új tanterv erősségeit és gyengeségeit. A prevenciós programok az érzékenyítésre, a drogokkal kapcsolatos ismeretátadásra, a segítségkérésre való motiválásra, és a szerfogyasztás és a függőség megelőzésére összpontosítottak az életvezetési technikák segítségével. Szintén cél volt a résztvevők visszajelzéseinek összegyűjtése is, amelyek segítenek felmérni a tanterv hatását és további támpontokat nyújtanak a fejlesztésében. A tesztelő szakemberek írásos jelentésben foglalták össze észrevételeiket, tapasztalataikat.

A többrendű tesztelés az alábbi szempontok alapján történt: a fiatalok érzékenyítése, prevenciós technikák és megküzdési készségek elsajátítása, problémamegoldó és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, az életminőség javítása és egészséges személyi kapcsolatok kialakítása.

A tesztelés első fázisában a fiatalok profilját térképeztük fel, hogy megtudjuk, hogyan viszonyulnak a drogokhoz és a szerhasználathoz: soha nem használtak, kipróbálták-e, rendszeresen használják-e, vagy már függők. Ennek érdekében prevenciós foglalkozásokat tartottunk a magyarózdi Terápiás Otthonban (Maros megye), ahova nyílt napok keretében egy kolozsvári posztliceális asszisztensképzősökből álló csoport és egy szovátai diákokból álló csoport látogatott el, ill. a krasznai Rendítő Ifjúsági Találkozón, amelyre Kolozs megye számos településéről érkeztek fiatalok. A szakemberek a továbbiakban fókuszcsoport interjúk és a tesztelésben részt vett fiatalok szóbeli visszajelzései alapján eldöntötték, hogy a kézikönyv mely mellékleteit használják további tesztelésre és milyen javasolt lecketervek maradjanak benne. Ebben a fázisban Szamosújváron (Kolozs megye), Ivóban (Hargita megye), Kézdivásárhelyen (Kovászna megye) és Tusnádfürdőn (Hargita megye) tesztelték szakembereink az összeállított anyagot. A teszteléseken 14-25 éves fiatalok vettek részt Erdély számos településéről. A fiatalok változatos háttérből származtak: a kiegyensúlyozott keresztény családi háttértől a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokig szinte minden réteg képviselve volt. Egy másik szempont a droghasználat megfigyelése volt: a fiatal az egyáltalán nem használó, alkalmi vagy rendszeres használó ill. függő kategóriába tartozik-e.

Szamosújváron 41, 14-19 éves diák vett részt az iskola által szervezett nyári táborban. A téma a drogprevenciós részre összpontosított: a tudatmódosító szerek hatása, a függőség kialakulása, segítési lehetőségek. A kézikönyvből válogatott ismerkedő játékok megteremtették az őszinte, bizalmi légkört, amelynek során az ismeretátadást követő beszélgetés zajlott. Kiderült, hogy több diák is használt már tudatmódosító szereket, vannak, akik rendszeresen élnek is velük. Nagyon érdekelte őket, hogy mennyire veszélyezteti őket a függőség és mit tehetnek, hogy elkerüljék. Ily módon önismereti kérdések is szóba kerültek, ami igazolta azt a feltevést, hogy nem lehet sikeres a drogprevenció, ha nem társul személyiségfejlesztéssel.

Ivóban két alkalommal zajlott foglalkozás kb. 30-35 árvaházi gyerek számára, amelyen részt vettek a magyarul tudó németországi segítők is, akik külön értékelték, hogy interaktív drogprevenciós tevékenységet tartunk fiataloknak. Itt az életvezetési rész került tesztelésre, a téma a döntéshozatal, a jövőkép, az önértékelés volt. Nem mindegy, hogy milyen jövőképünk van, a döntést pedig, hogy milyen jövőt szeretnénk magunknak, mi hozzuk meg. Döntéshozatalunk viszont nagyban függ attól, hogy mennyire tartjuk értékesnek magunkat. Ezek a kérdések életbevágóak voltak az árvaházban élő, eleve sérült gyerekek számára, ezt bizonyította a feszült figyelem és a nagyon őszinte beszélgetés. A diákok szóban jeleztek vissza, ill. a prevenciót végző szakemberek és a tábori segítők közösen kiértékelték a programot, amit dinamikusnak, interaktívnak és hatékonynak találtak.

Kézdivásárhelyen a Bod Péter tanítóképzőben többszöri alkalommal, sorozatszerűen történt prevenciós foglalkozás ugyanabban az osztályban. Itt már egy előre megtervezett, lépcsősen kidolgozott programot hoztak a szakembereink. Előbb kimondottan drogprevenciós témákat érintettek: a függőség kialakulása, alkoholizmus, drogfüggőség, erőszak, majd áttértek az önismeret, önértékelés, életvezetési készségek szerepére a döntéshozatalban. Írásos tesztelésre nem került sor, viszont a szóbeli visszajelzés mind a tanárok, osztályfőnökök, mind pedig a diákok részéről nagyon pozitív volt, ezt bizonyítja az is, hogy a diákok minden osztályban ragaszkodtak hozzá, hogy segítő szakembereink is részt vegyenek az évzáró alkalmon, sokan továbbra is tartják velük a kapcsolatot. Mindez igazolja, hogy mennyire fontos a tudatos, tervezett együttműködés az iskola és a segítő szervezet között, és sokkal hatékonyabb a sorozatban történő drogprevenció mint az egyszeri alkalmak.

Ezen tesztelés után a szakemberek online kiértékelőt tartottak, amelyen megállapították, hogy a kézikönyv több hiányossággal rendelkezik még: az életvezetésről szóló rész túl elvont és elméleti, több gyakorlattal kell kiegészíteni, és a Portage részben is vannak olyan gyakorlatok, amelyek kevésbé relevánsak. Ezek alapján további átdolgozáson esett át.

Az így átdolgozott kézikönyvet több szakterületen dolgozó specialista is átolvasta. A pszichológus, addiktológiai tanácsadó, jogász, mentálhigiénés szakember, majd a szaklektor az ismeretek korszerűségét és szakmai, jogi megalapozottságát, módszertanát, az óravázlatok és a mellékletek használhatóságát, ill. a két szakterület: az életvezetés és a Portage módszer ötvözésének relevanciáját vizsgálták, a lektor pedig tartalom, struktúra és a nyelvezet közérthetőségét ellenőrizte. A specialisták egyetértettek abban, hogy immár szakmailag, gyakorlati szemléletében és nyelvezetében egyaránt igényes, könnyen használható a kézikönyv.

Megjelenése előtt még egy utolsó, széleskörű tesztelésnek lett alávetve mind Romániában, mind Magyarországon.

A két rendbéli tesztelés során összesen 165, 14-30 év közötti fiatal vett részt a folyamatban. Magyarországon két 15 fős csoportban történt a tesztelés, Romániában pedig 9 csoportban, több megyéből és településről. A MRE KIMM által Magyarországon és a Bonus Pastor Alapítvány által Romániában végzett drogprevenciós programok a következő helységekben zajlottak: Ráckeresztúron, Zeteváralján, Bedében, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen több helyszínen, iskolákban és rendezvényeken. A legtöbb esemény után a tesztelést végző szakemberek felmérő kérdőíveket töltettek ki a résztvevőkkel.

A MRE KIMM két interaktív drogprevenciós foglalkozás keretében alkalmazta a kézikönyv ismeretanyagát. A budapesti Válaszút a szenvedélybetegekért Alapítvány 30 fiatalja látogatott el a ráckeresztúri drogterápiás otthonba, ott került sor a foglalkozásokra, amelyeken 18-30 éves fiatalok és pedagógusok vettek részt két csoportban. Egyik foglalkozás témája a pozitív visszajelzés volt, ezen a Portage modell módszereit tesztelték, a másik pedig az önismeret fontossága köré épült, itt az életvezetési technikák közül a Johari ablak került bemutatásra. A jégtörő játékok oldottá tették a légkört, a többnyire érintett – veszélyeztetett vagy már függő – fiatalok őszintén bevállalták az érzéseiket. Volt, akinek nehézséget okozott ezekről beszélni. A kiscsoportos reflexiók segítettek személyessé tenni az elvontabb elméleti részt.

Zeteváralján a Válts irányt! keresztény ifjúsági fesztivál keretében Erdélyből és Kárpátaljáról érkeztek fiatalok, zömében keresztény háttérből. Két beszélgetéssel egybekötött előadásra került sor („Komfortzónán belül és kívül” ill. „Irányított szabadság vagy szabad irányítás?”), amelyeken a szakemberek a Portage módszer elemeit és az életvezetési ismeretanyagot egyaránt sikerrel használták. A tapasztalati szakember őszinte vallomása személyesebbé tette a beszélgetést és közelebb hozta a témát a fiatalokhoz. A diákokkal való egyéni és csoportbeszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a csoportnyomásnak és a kísértésnek a biztonságos családi háttérrel rendelkező fiatalok is nehezen birkóznak meg, nekik is szükségük van megküzdési stratégiák elsajátítására, viszont nyitottabbak erre és inkább felismerik a fontosságát.

A Bedében megrendezett Kibeszélő tábor résztvevői szociálisan hátrányos helyzetű, 14-18 éves fiatalok voltak, akik közvetlenül is megtapasztalták már a függőség káros hatását. Egy egész délutánt kitöltő foglalkozást tartottak a szakemberek a tudatmódosító szerekről, a függőségről, a családi viszonyulásról, a felépülés lehetőségeiről. A fiatalok önismereti jellegű válaszokat nehezen tudtak megfogalmazni és főleg az érdekelte őket, hogyan tudnak segíteni a függő családtagon vagy baráton.

Csíkszeredában a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) rendezvényeken prevenciós foglalkozások keretében kerültek alkalmazásra a kézikönyv témának megfelelő részei, ahol Székelyföld egész területéről jöttek 14-20 éves fiatalok, Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről és a környékbeli falvakból.

Marosvásárhelyen a Marosvásárhelyi Forgatagon, az Ő az út! Keresztény fesztiválon, és a Református Kollégium két osztályában került tesztelésre a kézikönyv. A két rendezvényen nemcsak a városlakó fiatalok vettek részt, hanem Maros megye több településéről is érkeztek. A Forgatagon kerekasztal beszélgetés formájában érzékenyítés és igényfelmérés történt: a drogprevenció fontosságáról beszélgettek a szakemberek és bemutatták a készülő kézikönyvet a pedagógusoknak, szülőknek, egyéb segítő szakmabeli érdeklődőnek. A sok kérdés és a visszajelzések jelezték, hogy nagy a probléma és a pedagógusok körében nagy az igény a szakmai képzésre.

Az Ő az út fesztiválon külön sátorral volt jelen a Bonus Pastor Alapítvány. Interaktív drogprevenciós foglalkozások zajlottak, szerhatást szimuláló szemüvegeket próbálhattak ki a 14-25 év közötti fiatalok, volt előadás a szerhasználat veszélyeiről, a segítési lehetőségekről, a szerhasználathoz való személyes viszonyról. Egyéni tanácsadást is lehetett igényelni, volt csoportbeszélgetés, és tesztelési lehetőség szakmai kiértékeléssel. Az interakciókból kiderült, hogy sokan meglepődtek azon, hogy a függőség betegség és sokan nem ismerték a segítési lehetőségeket. A kézikönyv ismereti részét alkalmazták inkább a szakemberek, a cél az érzékenyítés és ismeretátadás volt. Meglepő volt, hogy bár a legtöbben keresztény háttérből származtak, a függőség jelen volt a családban valamilyen formában. Inkább az önismereti jellegű teszteket részesítették előnyben.

A Református Kollégiumban két XI. osztályban történt meg a kézikönyv tesztelése hatvan 17-18 éves diákon, két külön foglalkozás keretében. A téma a tudatmódosító szerek, a függőség kialakulásának folyamata, a segítési lehetőségek volt. A cél a nyílt, őszinte légkört biztosítása volt az előadás és a műhelymunka során, hogy beszélni lehessen a nehezen kimondható dolgokról is. Ebben nagy segítségül szolgáltak a kézikönyv jégtörő és szituációs játékai. Bár kiderült, hogy többen is kipróbáltak már kb. szereket, főleg a szerhasználó barátokról, ismerősökről beszélgettek, a központi kérdésük ez volt: mit tegyek, ha a barátom drogfüggő? Az óra utáni magánbeszélgetésekből derült ki, hogy azok implikálódtak a legjobban, akik maguk is veszélyeztetettek.

A második tesztelési fázist is online kiértékelés és tapasztalatmegosztás követte. Összességében megállapításra került, hogy a kézikönyv megfelel az igényeknek, könnyen használhatják azok a segítők is (pedagógusok, lelkészek, szociális munkások, stb.), akik veszélyeztetett fiatalokkal dolgoznak. A gyakorlatiasságát értékelték különösen, és hogy a gyakorlatok, játékok könnyen adaptálhatók a helyzetnek megfelelően. Abban is megegyeztek a szakemberek, hogy szerencsés az életvezetés és a Portage modell párosítása, a két módszer szépen kiegészíti egymást, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a drogokkal kapcsolatos ismereteket csak úgy tudja sikeresen hasznosítani a fiatal, ha megfelelő önismerettel és megküzdési készségekkel rendelkezik és egy támogató közösség tagja, ahol önazonosan vállalni tudja önmagát.

A tesztelő szakemberek megfigyeléseit a diákok visszajelzései is alátámasztották. Ahhoz, hogy az iskolai drogprevenció hatékony legyen, nagyon fontos figyelembe venni a fiatalok igényeit is, ezért az általános tesztelésen kívül a fókuszcsoportból, amely a tesztelésen részt vett ill. a tesztelés lefolytatásában önkéntesen segédkező fiatalokból állt, személyes véleményeket is összegyűjtöttek a szakemberek. A fiatalok általában a következő dolgokra reagáltak pozitívan:

1. Érzékenyítés – nem megbélyegezni, hanem megpróbálni megérteni a veszélyeztetett vagy függő személyt, ezért értékelték a foglalkozások őszinte, nyitott, bizalmi légkörét, ahol kényes kérdésekről is biztonságban lehetett beszélni.
2. Az önismeret, a döntéshozatal, a megküzdési készségek fejlesztésének fontossága. Ezeket olyan eszközöknek tartják, amelyek segítenek nekik eligazodni az identitáskereséssel együtt járó krízishelyzetekben.
3. Nagyon fontosnak tartják, hogy legyen az életükben egy vagy több olyan személy, akihez segítségért fordulhatnak. Ilyen személynek lehet szerintük a szülő, egy tanár, a pszichológus vagy a lelkipásztor.
4. Nagyon igénylik a szeretetet, az elfogadás, a motiváló magatartást.
5. Azokon a foglalkozásokon, ahol nem volt jelen szabadult függő, szóvá tették a hiányát, ahol pedig igen, ott nagyon értékelték a tanúságtételét, mert sokkal valóságosabbá vált a téma súlya mind az érintettek, mind pedig azok számára, akik nem kerültek még közvetlen kapcsolatba a függőséggel.

Néhány idézet a fiataloktól:

Magyarország: „A foglalkozás a kezdeti feszültséget, ami bennem volt jól feloldotta. A négy ablak szerint saját magamról is tudunk véleményt alkotni. Elgondolkodtat a jelenemről, a múltamról és a működésemről.”

„Ismét rájöttem arra, hogy milyen fontos az önismeret és mennyit kell még dolgozzak rajta. Az, hogy a többiek ilyen őszinték, ösztönöz arra, hogy felvállaljam a rejtett ablakomat, pozitívan szemléljem a vak ablakot és dolgozzak az ismeretlen ablakon.”

Románia: „Sok fiatal van az osztályomban és a környezetemben, akiknek problémája van a szerhasználattal. Keresik magukat, és bármire hajlandók, csak hogy szeretetet kaphassanak. Magamra ismerek bennük, én is sokat küszködtem a függőséggel és nekem is a szeretet segített megszabadulni. Ezért úgy próbálok segíteni nekik, hogy keresem az alkalmat a beszélgetésre, kíváncsi vagyok, hogy mit éreznek és én is őszintén beszélek arról, amit átéltem. Ebben erősített meg ez a foglalkozás.”

„Ez a foglalkozás abban hatott rám mélyen, hogy egy ember változása kihat a környezetére is. Ha tudok valakinek valamilyen segítséget nyújtani az osztályközösségemben vagy a családban, akármilyen kicsit is, ami tőlem telik, azzal már elindíthatok egy változást. Amit tovább szeretnék adni ebből a foglalkozásból, hogy ne ítéljek el egyből valakit, hanem próbáljam megérteni előbb, hogy mit miért tesz. Értsem meg a hátterét, az érzéseit, a személyére figyeljek. A fiataloknak ebben a korban valamit meg kell találniuk, és ebben szükségük van segítségre. Szeretetre és figyelemre van szükségük, ami jöhet egy szülő, egy barát, egy tanár részéről. Én is ilyen segítő szeretnék lenni mások számára.”

Konklúzió: Mind a tesztelő szakemberek, mind a diákok szóbeli és írásos visszajelzései azt bizonyítják, hogy az összeállított kézikönyv hiánypótló ezen a szakterületen. Ismeretanyagával, óravázlataival, játék és feladatgyűjteményével jelentősen megkönnyíti a drogprevenciós foglalkozásokat vezető segítő szakemberek dolgát.

A kézikönyvet és a tesztelés eredményeit a partnerszervezetek szakmai napok keretében fogják népszerűsíteni, amelyek jó lehetőséget szolgáltatnak majd arra, hogy az előadások, workshopok keretében minél több szakember elsajátíthassa a kézikönyv anyagának a használatát és minél szélesebb körben kerülhessen alkalmazásra. A szakmai napra a tesztelésben részt vett diákokat is meghívnak majd, akik beszámolnak a szerzett tapasztalataikról, ezáltal a szakemberek első kézből értesülhetnek a fiatalok igényeiről és könnyebben ki tud alakulni közöttük a közös nyelv, ami elősegíti a konstruktív együttműködéshez szükséges bizalmi  légkör megteremtését.

A Portage módszer és az életvezetési technikák ötvözése következtében a szakemberek aktuális, érdekes, szórakoztató módon tudnak a fiataloknak olyan ismereteket átadni és megküzdési stratégiákat, készségeket megtanítani, amelyek nemcsak a szerhasználat és a függőség kialakulásának megelőzésében hasznosak, hanem hozzájárulnak egy egészséges, rugalmas, a kihívásokkal szembenéző és a nehézségekkel egészséges módon megküzdő felnőtt személyiség létrejöttéhez.