Tinitábor 2013

2013 tinitabor (10)

25 életrevaló fiatal táborozott 2013. augusztus 26. és szeptember 1. között Magyarózdon. Voltak közöttük olyanok, akiknek elváltak szüleik, alkoholizmussal küzdő vagy szegény családból származnak vagy hátrányos helyzetű környezetben élnek.

A tábort Adorján Zsuzsi szervezte és vezette 12 önkéntes munkatárs segítségével. Volt közöttük gyógypedagógus, művészettörténész, irodalmár, műsorvezető, földrajzos, sportoló s még egy zongorista is.

A tábor témája a „Kapcsolat és kommunikáció” volt. Mivel az ember társas lény, személyiségének, identitásának fejlődését kapcsolatai határozzák meg: önmagával, családjával, barátaival, Istennel. Minden napnak meg volt a maga témája, melyek csoportos beszélgetések, interaktív előadások és játékok által voltak kifejtve, bizonyságtételekkel fűszerezve. A mini-tini táborban bevált „élő könyvek” itt is népszerűnek bizonyult, amikor a táborozók az önkéntes munkatársakat „olvashatták”, ismerhették meg közelebbről.

2013 tinitabor (4)

Természetesen nem maradtak el a szabadidős 
tevékenységek sem, a megfelelő időjárás is biztosítva volt, hála Istennek. Minden reggelt, a hagyományos sport mellett, energizáló és zenés-mozgásos játékok indítottak, de napközben is volt bőven idő a fölösleges energiától megszabadulni. Foci, röpi, slackline, erőpróbák, csoportos vetélkedők, csapatépítő játékok, az unatkozásra lehetőség nem volt adva. Ezen kívül a kreativitást is fejleszteni lehetett különböző barkácsműhelyekben, valamint a tábori TV-nek humoros jeleneteket, híradót, időjárás jelentést dobtak össze a tehetséges táborozók.

Sok élménnyel és új életszemlélettel távozhattak idén is táborozók, úgy érezzük szükség a jövőben is folytatni az ilyen táborok szervezését.

A többi képért klikkelj ide vagy tekintsd meg az oldal alján található képösszeállítást.

Köszönjük támogatóinknak és az önkénteseknek, hogy lehetővé tették ezt a tábort!

Kiemelt támogatóink:

bethlengabor_transparent Verestói Attila Alapítvány
 hoe  

Érdemes elolvasni néhány táborozó és önkéntes gondolatait:

Már több alkalommal voltam Mini Tini táborban és idén az egyik legjobb barátnőm szólt, hogy “Hé, lesz Tini. Megyünk?”. Hát persze, hogy mentünk. Amikor a táborra gondolok, először a kastély képe villan be. Aztán a kastély különböző részletei és terei, sok- sok emberrel, sok- sok élménnyel. Nem tudnék konkrétan kiemelni egy vagy két kedvenc programot, többnyire nagyon tetszettek. Ilyenkor szerintem az számít nagyon, hogy kiknek a társaságában veszel részt egy programon, s ezzel nekem mindegyik csapatocskában, ahová kerültem, nagyon nagy szerencsém volt. Amúgy nagyon megfogott Hans története és a kiscsoportos akciók, na meg a drogterápiás központ is élmény volt. Fú, legkedvesebb emlék? Elmesélhetem a tábort töviről hegyire? Részt vettem az ima sétán, az úgy még mindig bennem van, s igazából minden őszinte beszélgetés nagyon jól esett. Persze, hogy visszajönnék jövőre! S hoznék másokat is! Kelmen Hanga, táborozó

A táborról barátnőmtől hallottam először, és  az unokatestvéremmel úgy gondoltuk, megér egy próbát. Még most is szívesen emlékszem vissza a táborra, legjobban a kreatív foglalkozások, mély beszélgetések ragadtak meg. A kedvenc programjaim közé tartoztak a kastélytúra, az élő könyvek, és a legutolsó, királyi est. Viccesek, dinamikusak voltak és jól összekovácsolódtunk közben. Nehéz lenne egyetlen emléket kiemelni, az utolsó este például nagyon megmaradt, amikor hajnalig kint ültünk a tábortűznél, beszélgettünk, és logisztoriztunk. A Hans által szervezett sportos délutánt is nagyon élveztem, ebben talán az is közrejátszik, hogy a mi csapatunk nyert 😀 Az imatúra nagyon elgondolkodtató volt, jó érzés volt egy időre mindent kizárni és csak Istenre koncentrálni. Azt, hogy visszajövök e jövőre, még nem tudom biztosan, de ha tehetem, megpróbálok időt szakítani rá. Szász Bernadett, táborozó

Számomra a munkatársi csapat maga a csúcs volt, mindig attól félek, hogy nagyon kimerülök és egyszer csak elkezdem utálni az egészet, de ez itt nem történt meg, sőt, egyre jobban belelendültem. Úgy érzem, eléggé a feladatokra koncentráltunk, mindenki végezte a feladatát, érezte, hogy az az övé és ha nem lesz meg maga számára lesz gáz és nem a táborvezető fogja megpirongatni amolyan óvodás módon. A másik dolog, hogy nagyon különböző emberek is voltak a csapatban, de ez a Krisztusi szellem, hogy bár különbözőek vagyunk, mégis egyek, és mindenkinek megvan a helye. Visky Anna, önkéntes

Első alkalommal vállaltam a táborvezetést, és úgy a készülődésben, mint a tábor alatt megtapasztaltam, hogy Isten lépésről lépésre vezet, felkészít, használ és JELEN VAN abban, ahogyan a munkatársi csapat összekovácsolódik, ahogy sorra mindegyikünknek szívügyévé válik a tábor, a résztvevők sorsa, története egyen-egyenként, ahogy az összeszorított öklök, a ráncok kisimulnak és megjelenik egy felszabadult mosoly az arcokon. Jelen van Isten a gyógyító könnyekben is, amikor a keménység falai meginganak, az ölelésekben, az együtt-üvöltözésekben, az elcsendesedésben… Adorján Zsuzsi, táborvezető

A többi képért klikkelj ide vagy tekintsd meg az alábbi képösszeállítást:


Posted by Péter Borzási on nov 14, 2013 under beszámolók