Mini-tini tábor 2012

Prevenciós Kiskamasz Tábor

 

Időpont:

2012. július 23-29

Helyszín:

CE táborhely, Bucsin (8-as km kőnél)

Táborvezető:

Tánczos-Csíki Emese

Résztvevők:

31 fiatal (12-17 évesek) ebből 14 szenvedélybetegséggel küzdő családból származó gyerek, ezenkívül 3 félárva gyerek, 1 árva gyerek, 7 elvált szülő gyereke. 7 gyerek részesült részleges és 5 teljes részvételi-díj támogatásban, ezen felül a részvételi díj mindenki számára kedvezményes volt.

Munkatársak:

14 fő, ebből 13 önkéntes, köztük 1 gyógypedagógus, 1 szociális munkás, 2 pedagógus, 1 orvos

Rendezvény témája:

A program címe: Ifjú vagyok! Növekvő oroszlán!”. Hat bibliai fiatal életpéldáján keresztül próbáltunk olyan élethelyzetekre rávilágítani, amelyekben a résztvevők is magukra ismerhetnek.

 

 

A téma kifejtése:

 

A nap témája

A tanítás célja, üzenet lényege

Bibliai történet

Prevenciós gondolatok

Kedd

A gazdagság betölthet?

Senki sem tökéletes, és a „tökéletesség” sem tudna úgy betölteni, mint a szeretet, mindenki rászorul Istenre, mert Ő az, aki betölti életünket. Amihez ragaszkodunk, csak akadályoz utunkon. Különbség van a földi gazdagság és a mennyei kincsek között.

A gazdag ifjú

A perfekcionizmus megnehezíti életünket, hibáink nem csökkentik értékünket, ragaszkodásainkat felcserélhetjük mennyei kincsekre.

Szerda

Manipulálás, kihasználás

Egyes gyerekek áldozataivá válnak annak, amit a családjukban, baráti körükben, az iskolában megélnek, nem tanulják meg a saját választásaikat és döntéseiket meghozni, ezekért felelősséget vállalni.

 

Salomé története

 

Csapdában van, aki mások elvárásainak próbál megfelelni. Lehet dönteni, Isten szabad akaratot adott nekünk!

Csütörtök

Csodatétel

Amilyen vagy, amennyid van, Jézusnak így kellesz, Ő a „keveset” is felhasználja és megszaporítja.

Jézus megszaporítja az ifjú kenyereit és halait

Mit kaptunk ajándékba az élettől, Istentől? Hogy hasznosítjuk ezeket?

Péntek

Határok

Határok nélkül az életünk egy káosz.

 

A kapunyitogató lány a főpapi udvarban

Mi van a saját határainkon belül, amiért mi felelünk, mi az, amit nem tudunk megváltoztatni. Határátlépések: kontroll, manipulálás, győzködés, agresszió, stb.

Szombat

Kitartani a kudarcok ellenére

Isten hibáinkkal együtt fogad el. Dolgaink maguktól rendeződnek el – ez a gondviselés.

János Márk evangélista története

Még fejlődésben vagyunk, ezért hibákkal és kudarcokkal küzdünk. Ne tévesszük szem elől a célt.

Vasárnap

Küldetésünk

Jézus köztünk, bennünk él! Ez mindennapjaink értéke és értelme!

A fehér ruhás ifjú a Jézus sírjában.

Isten feladatot ad: megismerni, továbbadni Őt!

 

Ezekhez az üzenetekhez kapcsolódtak a tematikus – prevenciós játékok, melyek kiscsoportokban zajlottak le.

Délelőtti tanítás: A délelőtti program első felét nagycsoportos együttlét képezte, közös éneklés és játék után a munkatársak vagy meghívottak beszéltek, személyes példákon keresztül, fiatalok életéről, tulajdonságairól. Meghívottjaink voltak Szabó István lelkipásztor, Máthé Melinda tanár. Az év újítása, a reggeli megosztások színfoltja a szinjátszó csoport volt, mely minden bemutatott történetet színjátékkal vezetett be vagy támasztott alá. Ez az ötlet nagy sikert aratott, táborozók, munkatársak körében egyaránt.

Kreatív tevékenységek, kézimunka: Kiscsoportokban lehetett gyöngyöt fűzni, kulcstartót fonni, képeslapot készíteni, agyagozni, land-artozni, origamizni, bútorfestésről tanulni.

Prevenciós kiscsoport: Kiscsoportban hozzátartozói alkalmakat tartottunk minden délután, ezeken a határokról, az érzelmi eltávolodásról, a változtatásokról beszélgettünk, ki-ki a maga helyzetére alkalmazva ezeket. Végül a fiatalok információt kaptak a segítségkérés lehetőségeikről. Ennek érdekében egy internetes csoportot is indítottunk az utógondozás céljából.

 

Kiscsoport: Kiscsoportban a nap témájához kapcsolódóan tematikus-fejlesztő játékokat játszottunk, illetve a megosztás során felvázolt témákat bontottuk ki. Négy – életkor szerint alakított – kiscsoportban folyt a foglalkozás, egyenként 8-10 fiatallal, 2-3 munkatárssal.

Sport: Mivel az időjárás egész héten át kedvezően alakult, sikerült a megtervezett programot követni, így megrendezésre kerültek a szabadtéri vetélkedők, a terepjátékok, a csocsóbajnokság, illetve a volley mérkőzések.  

Esti program: Vacsora után következett az esti program, melynek keretén belül a kiscsoportok szereplésére is sor került. A nap során minden kiscsoportnak különböző műfajokban (dal, vers, színdarab, kollázs) kellett összeállítania egy napi összefoglalót. Ezeket este a tábortűznél mutattuk be. Nem hiányozhatott a tábori napló, az éneklés, illetve a munkatársak kikérdezése bizonyos témákban. Két szenvedélybeteg hozzátartozó bizonyságtételéből, felépülésének történetéből is épülhettünk. Az idénre választott tanítás jellegű film, melyet beszélgetés is követett, a Kórista fiúk volt.

Az éjféli kávéházban tovább folyt a társasjátékozás, az éneklés, a beszélgetés, csocsózás vagy asztaliteniszezés. Ez a program természetesen csak azokat célozta meg, akik még a nap végén is tovább bírták energiával.

Elért eredmények: A tábor végén személyes levél illetve beszámolók segitségével mértük fel a résztvevők elégedettségét. A feltett kérdések alapján a kiskamaszok kiértékelhették az általunk kínált programokat, külön kitérve az általunk kiemelten fontosnak tartott elemekre (prevenciós alkalmak, hitmélyítő alkalmak, személyes beszélgetések), a táborhelyet, a tábori eledelt, illetve beszámolhattak arról, hogy mi tetszett nekik a legjobban a táborban, és megoszthatták a táborral kapcsolatos javaslataikat. 

A legnépszerűbb programpontok között ott szerepelnek a kiscsoportos beszélgetések, a reggeli témafelvezető személyes megosztások és a prevenciós kiscsoport és délután, ami meglátásunk szerint nagyon jó eredmény, hiszen ennek elérése táborunk egyik fő célja volt. A táborozók számára fontosak az új ismeretségek, az itt kötött barátságok, a bizalmas légkör, az elfogadás. Ugyanakkor kedvencek a színjátékok, az izgalmas terepjátékok és a vetélkedők.

Résztvevők gondolatai:

Ez a tábor fantasztikus. Ha jobban belegondolok, életem legjobb tábora volt. Mikor megérkeztem, “újszülöttként” mindenki felpártolt. Az én érzéseim szerint Zsuzsival és Sancival barátkoztam össze a legjobban. És hát a kiscsoport leírhatatlanul jó volt. A tábortüzek kellemesek voltak. Más táborokban mindig volt egy olyan érzés, mikor elöntött a bánat az otthoniak iránt, de itt minden más volt, rájuk gondoltam és öröm töltött be. A tábor pozitív irányba testileg-lelkileg megváltoztatott.

Köszönök mindent! Remélem, hogy egytől-egyig jövőre találkozok mindenkivel! Hiányozni fogtok…

Noémi, 12 éves

 

Azért szeretem ezt a tábort, mert nekem a város zajából mind testi, mind lelki megnyugvást nyújt. Elég rég járok ezekbe a táborokba s mindig nagyon jól telt számomra. A programok, a játékok, a megosztások mindig is jók voltak. Nagyon gyorsan elteltek a napok és most így visszatekintve nekem a vizes programok tetszettek a legjobban :). A csúszda is meg, a mászkálás is. Bár elég hideg volt a vizes-mászkálásnál, én nem bántam. Az idéni téma elég közel állt hozzánk és sok kérdéseimre választ kaptam. Nekem nagyon jó volt a tábor és remélem jövőre is sikerül eljönnöm ide, bár egy kicsit sajnálom, hogy egy teljes évet kell várni a következőre, de máris izgatottan várom!

Tamara, 14 éves

A táborvezető gondolatai:

Mély tisztelet és hála, örömujjongás és szabadság: az Úr itt járt köztünk! Láttam és éreztem, hogy ott van!

Az elején csak gyanítottam. Kissé gyanakodtam is. Igyekeztem volna „szervezni”, „összefogni”, a munkatársaimat „irányítani”, „mozgatni”, a résztvevőket „tanítani”, vagy legalább példát mutatni nekik. Hamar kiderült számomra, Valaki más hat rájuk, valami láthatatlan jelre minden gyönyörűen összeáll, csendben, méltóságteljesen, a maga idejében.

Átengedtem a tábort. Csak figyeltem, álmélkodtam, próbáltam nyitott szívvel minél többet befogadni a csodából. Csak megtörtént…

Hála a felszabadult szívekért, együtt nevettünk és sírtunk, gyermekként játszottunk, és megosztottuk egymással legfájdalmasabb, legkomolyabb dolgainkat. Néha felszakadt szívünkből egy-egy mélyről jövő kiáltás, a kölyökoroszlánéhoz hasonló, aki még növekvőben van, de egy napon majd átveszi az uralmat… Imádkoztunk… A közös énekléseink… Ilyenkor éreztem, ahogy beleborzongok…

Sok tervet szőttünk a folytatásról. Átadjuk őket Istennek, használja Ő terveinket és minket.

Hála a résztvevők bizalmáért. Elfogadtak, befogadták a „munkatársakat” (ők felügyelőnek neveznek minketJ). Nyitottságuk, frissességük, lendületük, jókedvük ajándék. Barátok lettünk…

Alázatra indít a csoda, ahogy Isten a munkatársaimban jelen van. Láttam, megélhettem az S. komolyságát, gondoskodását, az Á. Istenhez való mély ragaszkodását, az E. maximális ráhangolódását arra, ami éppen történik, a Zs. bátorságát, pozitív kisugárzását, az S. humorát és kreativitását, a B. önazonosságát, alázatát, az E. életbölcsességét és érzékenységét, a D. önfegyelmét, megbízhatóságát, a K. őszinteségét, önvédelmét, az É. csendességét, szelídségét, az M. meggyőző erejét, „tűzrőlpattantságát”, az M. kedvességét, szeretetteljes lényét, a H. Istenfélelmét, az M. néni nyitottságát, őszinteségét, a T. szerénységét és elszántságát, a J. hűségét, és nem utoljára a B. titokzatos belső tartását. A konyhatündérek is sok-sok szeretettel készítették a finomabbnál finomabb ételeket. Hihetetlenül büszke vagyok rájuk!

És végül láttam magamat, amint mindezek megváltoztattak!

Még nem került sor minden programpontra… Minden dalt nem énekeltünk el… Nem beszélhettünk át mindent, és sok problémára még nem találtunk megoldást…

Csoda történt! Soha nem leszünk már olyanok, mint régen. Csak tovább, tovább…

T.Cs. Emese, táborvezető


Posted by on Már 15, 2013 under beszámolók, hírek