Küzdelem egy tiszta életért

Zs motiváltan érkezett a Terápiás Otthonba, hosszú távú terápiára. A felvételi interjún arra a kérdésre, hogy miért szeretne a terápiás otthonba jönni azt válaszolta, hogy az életét szeretné összerakni…

Szülei korai gyerekkorában elváltak, édesanyja nem tudott megküzdeni a válással, öngyilkossági kísérlete után sokáig kórházi kezelés alatt állt, majd egy újabb kapcsolatba menekült. Élettársa gyakran ittasan érkezett haza, ilyenkor agresszíven viszonyult, tettlegességig menően nemcsak Zshez és nővéréhez, de édesanyjukhoz is. Gyakran kellett menekülni…

Alkoholizáló férje mellett Zs édasanyja is egyre gyakrabban nyúlt italhoz. Alkoholhasználata egyre lehetetlenebbé tette a család életét. Anyai nagymamájuk volt, aki megpróbálta összefogni a családot, nevelni, igazgatni Zst és nővérét. ZS t nagyon megviselte anyja öngyilkossági kísérlete, majd későbbi alkoholizmusa. Anyja élettársi kapcsolatából született testvérüket nagyon gyakran alkoholos állapotban levő anyjuk képtelen volt gondozni. ZS és nővére etette meg tette tisztába.

14 éves volt, amikor egy délelőtt az iskolában anyja halálhírével kellett szembenéznie…

Mostohaapja iránt érzett haragja 19 éves korában egy konfliktus során kirobbant. Meg akarta kicsit leckéztetni a mostohaapját, de sajnos ez a verés mostohaapja életébe került…

12 év börtön után Zs próbálta újrakezdeni az életét. Sajnos a nagyon fiatalon elkezdett rendszeres alkoholfogyasztása pár év alatt kontrolvesztéshez vezetett. Alkoholfüggősége miatt problémái adódtak munkahelyén, családjában. Munkaadója és élettársa javaslatára kezdte el a terápiát.

A bent töltött hónapok alatt azzal kellett szembesülnie, hogy sokkal nehezebb szembenézni, megküzdeni a problémáival, terheivel, mint ahogy azt első látásra képzelte. Ennek ellenére kitartóan, motiváltan küzdött. Éltető volt számára az elfogadás és a szeretet, amit az Otthonban tapasztalt. Gyakran rácsodálkozott egy-egy új szempontra, amire ő eddig még „sose gondolt”. Elkezdett ébredezni benne az Isten utáni vágy, kereste a bocsánat útját… Tanulgatta az Ige, az imádság megtartó erejét…

Kimenői alkalmával nehéz volt megküzdeni a sóvárgással. Egyik kimenőjéről ittasan jött vissza. Napokig nem tudott kijönni szégyenéből, csalódásából… néhány nap elteltével úgy döntött, hogy elhagyja a terápiás otthont… Sok minden benne volt ennen a döntésében, és bár úgy lakók, mint munkatársak próbáltuk motiválni a maradásra hazament.

Jelenleg józanul, de nagyon nehezen küzdi a mindennapjait. Munkahelyére, ahol napi szinten ivott nem ment vissza félve a visszaeséstől. Munkát keres, és alkalmi munkákból próbálja megkeresni a maga, élettársa és annak gyermeke számára a megélhetéshez szükségeseket.

Imádkozzunk érte, hogy megtartasson, be tudjon kapcsolódni az utógondozásba, csoportba!


Posted by Péter Borzási on Sze 08, 2014 under beszámolók